Fizika– Csillagászat-Űrhajózás –Hidraulika

A témakör fizikai, csillagászati, és áramlástani kérdéseket vizsgál, a szerző egyedi szempontjai alapján, és módszereivel.

Részben, mert a környező világot szeretné jobban megismerni, másrészt mert ez a tevékenység megfelel a célkitűzéseinek.

Jobban pedig azért, mert elmélyedve az említett tudományágak ismerettárában, alapvető ellentmondásokat vélt felfedezni azokban. Amelyek századok óta mégis már annyira megszokottá váltak, hogy valóságként elfogadva, és megtanulva fel sem ismerhetők.

Ilyen például a gravitációs gyorsulás felírásának kvázi- vektoriális formája (a=G*m/r^2), amelyben nem szerepel vektor, legfeljebb csak belemagyarázható. Ami rendszerint meg is történik, sajátos vektoralgebrát alakítva, és azzal eltorzítva a gravitáció általánosabb, és a tér vektoriális fizikai értelmezését.

Hiányossága még a "tehetetlenség" megfogalmazatlansága, a súlyos és a tehetetlen tömegek azonossága anakronisztikus, kísérleti úton történő igazolásának örökké befejezetlen próbálkozásai... (holott a tehetetlenség- a test vonzása önmagára, tehát definíciószerűen szintén gravitáció!). Ezekről jelenleg az 1. részbenmég csak egy előzetes összefoglaló olvasható. Részletes kifejtése a későbbiekre tervezett- hiszen nem egyetlen emberre szabott munka.

A fizikának még számos, az évszázados előzményein (= tehetetlenségén) alapuló "csodálatos felfedezése" van, amelyek azonban inkább a még elfogadható kezdetéig való visszatérését, és újragondolását sürgetik.

Közülük is kiemelhető a "sötét anyag(?)" koncepció, amelyet éppen valóban nagy sötétsége miatt nyilván még sokáig kutathatnak- az árapályenergetika helyett? Amelynek fejlődése a klasszikus fizikában a modern fizika megérkezésekor sietősen abbamaradt, holott általa a legtöbb csillagászati jelenség, amelyet most sötét anyagoknak tulajdonítanak, könnyen megmagyarázható: a galaxisok rotációs sebesség anomáliái, a Hubble törvény, az űrszondák, műholdak pályazavarai, a Naprendszer égitestjeinek árapály vándorlása, és törései...amelyekről a 2. részben lesz szó. Mert a modern fizika- átlépve illetékességi körét, átvette az elméleti csillagászatban, a kozmológiában is a vezető szerepet, sok jó újdonságot, azonban bizonytalanságot és tévedést is hozva azokba.

Ajánlható tehát, hogy történjenek további erőfeszítések a fizika korábban abbahagyott fejlesztésű "klasszikus" ágaiban is, ahol érdekes, a modernet is érintő meglepetésekre lehet számítani. Mert amíg a matematika már felismerte, hogy szerteágazó kutatási területei között "hidat", közös alapot kell teremteni (prof. Robert Langlands), a fizika még nagy erővel küzd tárgyköreinek teljesebb szétszakításáért! Már maguk a jelzők is, hogy "modern", és "klasszikus" furcsálhatók! Azokat azonban nem a szerző találta ki, sőt- számára visszatetsző az ilyen, ma még valóban szükséges megkülönböztetés!

 

Az árapály súrlódás- az univerzum viszkozitása! Emiatt köze van az áramlástanhoz is, pl. a gázbolygók, csillagok árapály disszipációs jelenségeihez.

A folyadékok mechanikájánál maradva azonban a 3. rész egy nagyon általános áramlási jelenséget az "egyidejű kényszer és szabadáramlás" tulajdonságait vizsgálja. Amely áramlási forma ugyan leginkább a technikában: hőcserélőknél, radiátoroknál ismert, a természetben azonban tornádót, ciklonokat is okozhat, és a szerző gyanúja szerint van köze "kozmikus áramlásokhoz" is...(lásd 3. rész)

 

Nyitott kutatási jegyzőkönyv???

Ez a témakör a szerző természettudományi vizsgálódásait ismerteti, aki gépészmérnöki képzettséggel és némi kutatói múlttal  kezdett "saját(os)" kutatómunkába. Máig azonban van már kialakult mondanivalója, amit akár befejezetlenül is szeretne megosztani másokkal. Más lehetőség hiányában teszi azt közzé egy mindeddig talán nem létező műfaj- "nyitott kutatási jegyzőkönyv" formájában.

Ami azt jelenti, hogy vizsgálatainak eredményeit aktuális készültségükben mutatja be, szükség esetén javítva, módosítva a korábbiakat.

Természetesen, a nyitott kutatási jegyzőkönyv saját, új eredményeihez is fűződnek a szerzői jogok, például, hogy azokról írva hivatkozzanak rájuk. Az is nyilvánvaló, hogy tartalmuk jelenleg hasznosításra nem ajánlott.