2. Rész: Csillagászat, űrtechnika

Ez a kézirat főképpen az árapállyal foglalkozik, azonban a szokásosnál nagyobb, általánosabb szerepet tulajdonítva annak.

Különféle megjelenési formáit vizsgálja és mutatja be, mint például az űrszondák, műholdak pálya változásait, a galaxisok rotációs sebesség anomáliáit, és a Hubble törvénnyel való kapcsolatát. Definiálja, és alkalmazza a bevezetett új árapály- energetikai vizsgálati, és számítási elveket, mint pl. az árapály csatolási (komplex disszipációs) tényezőt, az univerzális stacioner magasságú (energiájú) pályát (USP) stb.

A fentiek alapján megkérdőjelezi, hogy a vizsgált jelenségekben a fizika által jelenleg kutatott hipotetikus "sötét anyagok" egyáltalán szerepet játszhatnak e?

Bemutatja az általános árapály univerzum formáló szerepét, főképpen a Naprendszer esetén, amelyhez árapály távolodás méretezési programot dolgozott ki, és alkalmazott annak különféle keringési alrendszerei vonatkozásában. Ennek során meghatározásra került a Nap, és néhány bolygó árapály csatolási (komplex disszipációs) tényezője is, és sok más, fontos adat, mint pl. a Föld napkörüli kezdő pályatávolsága a kondenzálódása után. Mert a vizsgálat megkérdőjelezi a Naprendszer jelenlegi porkorong csomósodási elméletét, felelevenítve a gázbolygók Napból történő kiszakadásának, és a Naprendszer összes szilárd égitestjének azok atmoszférájában történő kikondenzálódásának elméletét.

A vizsgálati metodika mindig az adott kötet sajátosságai szerint készült, árapály energetikai elméleti alapjuk azonban közös. Általános és részletes, összefoglaló kifejtése azonban a 2.1 kötetben ("Általános Árapály")  történik majd meg, amelynek összeállítását a jelenség széleskörű megnyilvánulásainak jobb megismerése után tervezi.

Ennek egyik lehetőségét a szerző a műholdak hozzáférhető pályaadatai vizsgálatában látja, amelyek vizsgálata csak 2012. februárjában kezdődött el, és történik fokozódó figyelemmel. A folyamatosnak tervezett vizsgálat eredményei egyfelől a már meglévő dolgozatokba is át lesznek vezetve, másfelől újabb, összefoglaló jegyzeteket is készülnek majd, amelyek pontosítják, bővítik az előzőeket.

 

Megjegyzés:

Jelenleg a műholdak  különféle, árapály energetikai szempontból érdekes mozgásformáiról (csomópont vándorlás, a nagytengely forgása stb.) szóló új  témakör (4. rész) adatgyűjtése történik. Ezek a mozgásformák a műholdpályák eddig vizsgált magassági változásaihoz képest szabadságfokaikat jelentősen bővítik.

Az egy éve kezdődött mérésadatgyüjtés során a pályasíkok elfordulása is tapasztalható volt, ami a felszálló és leszálló csomópontjaik vándorlásában mutatkozott meg. Továbbá, sokkal lassúbb történésként, az ellipszis pályák nagytengelyének elfordulását is észlelni lehetett, ami perigeum (apogeum) forgásnak nevezhető.

Ezek a mozgásformák, amelyek egyébként bármely keringési hierarchiában (az égitesteknél is) jelentkeznek, szintén az általános árapály tárgykörébe sorolhatók. Bármely új szituáció, és energiaváltozás hatása közöttük osztódík meg.  Minthogy azonban lassú lefolyásúak, (esetenként többszáz nap periódusidővel) észlelésük, és elemzésük is nehézkesebb.

Esetenként azonban magyarázatul szolgálhatnak azokra az eltérésekre, amelyek a {2.3; 2.4} részekben bemutatott diagramok, és egyes műholdak pályáinak mérési eredmények között mutatkoztak (pl. Vanguard-1; OV-1). (Az eltéréseknek természetesen más okai is kereshetők.)

Minthogy az említett javítások érintik az műholdakról szóló {2.3, 2.4} részek tartalmát, ezért közzétételük azok elvégzéséig szüneteltetve lesz.

 

(2013.02.03 változat)